2015. május 24., vasárnap

999/ÖÖÖÖ, teljesen lényegtelen rész...

- Nem igazán- válaszoltam továbbra is a hátán lógva.- Hé, hova lettek a többiek?- kérdeztem, mert feltűnt, hogy csak ketten maradtunk az udvaron.
-Szerintem bementek- válaszolta Louis bölcsen.
- Na neeee- nézem rá elképedve, megjegyzem, még mindig a hátán lógtam.
- Kellett neked hülyeséget kérdezni...- válaszolta vállvonogatva, mire észbekaptam, és leszálltam a hátáról, majd odamentem a faág alá, ahol a telefonom volt, és felmásztam rá, de nagyokosan belekapaszkodtam az ominózus ágba, és a telefonom ismét Louis kezében landolt, aki a fa alól nézte végig mutatványom.
- Nem hiszem el, hogy ilyen béna lehetsz..- motyogta vigyorogva, majd beszaladt a házba. Miután lekászálódtam a fáról, örömmel vettem észre, hogy rohamosan száradok ebben a melegben, ami már tíz óra körül is nagy volt.
- Hahóóóó- kiabáltam el magam, amint becsuktam magam után a teraszajtót.
-Konyha- hangzott az egyöntetű válasz, nekem meg éppen akkor ugrott be valami a tegnap estéről, és James-nek is, mert felkiáltott.
-Hogy mivan...?!!!





Tudom, hogy ez így most dögség, de nincs sok időm, és mindenképpen meg akartam mutatni, hogy még élek. Köszönöm az egyre több oldalmegjelenítést, igazán hálás vagyok, és örülnék a komiknak is, de megyek is, mert késésben vagyok. Szeretek mindenkit csövi :)

PS: A cím a fantáziámat tükrözi... ;)

Ps2: Van egy szerepők oldal is, csak úgy szólok, :D

2015. május 22., péntek

100 Megtekintéses juhúúú bejegyzés

Sziasztok, sajnálom, hogy csak ritkán tudom hozni a részeket, de azért igyekszem. tudom, hogy nem annyira jó úgy egy blogot olvasni, hogy egyszer csak bejön egy rész, és amúgy meg néma csend van, ezért szenetném majd sűrűbben hozni a részeket, úgy kb. hetenként, mert azért nem tudok sűrűbben írni, hogy az az elvárásaimnak eleget is tegyen. Szeretném, ha csak néhányotok, akinek van kedve, írna kommentet, mert bár köszönöm ezt a száz oldalmegjelenítést is, azért azoknak is örülnék. Tudom, hogy a legtöbb bloggernek ez a 100 nem egy nagy cucc, de nekem, kezdőnek, ez oltári. Csak ennyit szerettem volna, köszönöm, mégegyszer. ;) #welovereaders

2015. május 6., szerda

888/ BaDman

§Sky szemszög§
-Jaaa, Dylan-nel beszéltem, James, baj, ha én náluk kiszállok? –fordultam oda a tesómhoz.-Öhmm…srácok, nem láttátok a telómat?- kérdeztem körbe, de a nagyon vigyorgó Louison megakadt a szemem.- Mond, hogy nálad van…
- Mit ér az nekem, ha azt mondom igen?-kérdezte incselkedve, amit a többiek visszafolytott röhögéssel fogadtak.
 - Neked nem sokat, de nekem pont egy új teló árát, meg a kedvenc tokomat.- mondtam mosolyogva
.-ÁÁÁ, az nem éri meg.-szívatott tovább, miközben előhúzta a zsebéből az említett tárgyat.
- Akkor mit akarsz?-kérdeztem, megelégelve a játékot.
-Egy puszit az arcomra- válaszolt szemtelenül. És, hogy én miért léptem oda hozzá? Mert kellett az a tok. A kedvenc Batman-es tokom volt. Van Superman-os is, de ez valamiért a szívemhez nőtt.
-ÚÚÚÚ- huhogtak a fiúk, mire Jameshez odasziszegtem egy árulót, de különben mentem tovább rezzenéstelenül. Mikor odaértem elé, gyorsan arconpusziltam, és vártam a telóm. Amit...
-Na, kérem vissza- nyújtottam a kezem.
-Tessék- pattintotta le Louis a tokot a telómról, majd a fekete kiegészítőt a kezembenyomva elindult a szobja felé, amit elég meglepődve nézhettem, majd egy pillanattal később már a hátán lógva ütöttem, és üvöltöttem, hogy adja vissza a telóm, de persze ő csak röhögött.
-LOUIS TOMLINSON!- üvöltöttem, mikor lerázott a hátáról, mire Liam elsuttogta, hogy William.-Oké, akkor LOUIS WILLIAM... William, tényleg?...Szóval LOUIS WILLIAM TOMLINSON AZONNAL ADD VISSZA A MOBILOM!!
-Skyler! Ha nem hagyod abba az üvöltést, lemegyek, és beleváglak a medencébe- hallatszott Harry fenyegetőzése az emeletről, aztán a lábdobogása a lépcsőn, ezért elkezdtem futni valamerre, de mivel két fejjel magasabb nálam, és hosszúak a lábai, pillanatok alatt beért, és a vállára kapott, mint egy csomagot. És ezt az összes fiú végignézte, köztük Louis, aki vigyorogva figyelte, ahogy a haverja, a rúgkapáló testemmel a vállán távozik a teraszra, majd kicsődültek utánunk, Niall egy csomag gumimacival, amit nem tudom hogy szerezhetett ilyen gyorsan.
-Harry én annyira szeretleeeeek- nyújtottam el a szó végét, és aranyosan pislogtam, mire a többiekből kitört a röhögés. James meg persze vette az egészet a mobiljával.
-Tudod édes, tudom- ez volt a végszava, mert hirtelen eldobott, s egy nagy placcsanssal értem be a vízbe, ami nem lehetett olyan mély, mivel hamar leértem az aljára, és onnan felrúgtam magam.
-Gyűlöllek- néztem Harryre aranyosan, majd kitört belőlünk a röhögés. Ott röhögtünk heten az udvaron, és nem bírtuk abbahagyni. Pont mint tegnap. Csak ma tocsogtam a víztől.-Naszóval William, visszakapom a mobilom?
-Persze, de ahhoz el kell érned- tette fel a fának egy olyan ágára, ami pont olyan magasan volt, hogy termetemnek köszönhetően pont nem értem el, míg Louis simán felrakta a telefonom.
-Harry, ha már voltál olyan kedves, hogy bedobtál, húzz is ki- utasítottam a gonosztevőmet, aki, talán másnapossága miatt, de megfogta a felé nyújtott kezemet, amibe amilyen erősen csak tudtam, belekapaszkodtam, és berántottam magamhoz a vízbe.
-És emberek még nincs vége- fordította maga felé James a telefonját, hogy a "nézőkhöz" beszéljen, de amióta be lettem lökve- dobva- a medencébe, kicsit remegett a felvétel a röhögéstől.- Most jön a Sky bosszúja kettő! Louis, szerintem fuss!
- Most, mér’?- kérdezte lazán, majd elkezdett sétálni. – Úgysem ér utol…
-Hogy mit mondtál?!! Már bocs, de négy évig parkouroztunk.- jelentettem ki, és eszeveszettül rohanni kezdtem utána, rögtön, miután kipattantam a medencéből.
- Gyerünk…Kapd el!... Ököllel ütsd!- buzdítottak a fiúl, míg Logen ráérősen sétálva filmezte, ahogy méterről méterre érem utol Louist.
- Megvaaaaaagy!- ugrottam a srác hátára egy csatakiáltással, amit a többiek röhögve fogadtak, majd Zayn, és Harry elmentek készülődni, én meg még mindig Louis hátán lógtam.

- Nem akarsz leszállni?

2015. április 13., hétfő

777/ Louis

Louis szemszög
Azt a rohadt... Én ilyen lapos, és nem mellesleg kockás hasú lányt még nem láttam. Igen, igaza volt, hogy láttam már bikiniben, de nem élőben. Ez azért más. Miután felvette a pólóm, rámkacsintott, és kiment a szobából, sejtésem szerint a konyhába, legalábbis ha eltalál oda. Mielőtt eltévedne, utána megyek. Meg nem mellesleg még élénken lebeg a szemem előtt kockás hasa. De tényleg brutál kockás volt. Nem viccelek.
-Na, mi van, jöttél idegenvezetősdit játszani?- oltott be, mikor kiértem a szobámból, és épp a lépcső felé indultam, ahol nem mellesleg ő állt.
-Na, mi az, kinyílt a csipa?-kérdeztem gúnyosan, mert azért mégis.- Az előbb még a pólómért esedeztél.
-Francnak kell a pólód- kapta le egy pillanat alatt az említett ruhadarabot, ezzel együtt lesodorva a sapit, ami a földre esett.- A fejfedőt viszont megtartom.
-Felőlem...- motyogtam, de megint letévedt kockás hasára a tekintetem, majd, mikor fel akartam az arcára nézni, szemem megakadt a melleinél. Hmm...
-Kibámultad magad?- dörrent rám valahonnan a lépcső aljáról James, mire zavartan elkaptam a tekintetem, de Skyler csak vigyorgott. Őt nem zavarta, szinte az égvilágon semmi, a tesóján kívül, ha a videókból jól vettem le. És sejtésem beigazolódni látszik, mert még mindíg csak maga mellett tartja a pólót lazán, pedig más csaj már simán maga elékapta volna.
- Élvezted mi?- kérdezi Sky gunyorosan.- Jó volt a kilátás?- veszi vissza a pólót, majd a fejébe nyomta a sapimat.
-Azért láttam már jobbat is- válaszoltam vissza, nehogy elszálljon magától.
-Anyád hogy van?- kérdezte James egyszerűen, mire elvigyorodtam.
- Köszönöm, tökéletesen- válaszoltam, mire leértünk a konyhába. Amúgy igazam lett, James Liam egyik pólójában feszített, és nagy meglepetésemre lenyúlta Liam Batmen-es sapiját, amit még én se kaphattam kölcsön.
-Szasztok sapisok- ugrott oda hozzánk Zayn teljesen frissen.
-Az előbb még másnapos volt, nem?- fordult körbe Skyler kérdőn.
- De, de Perrievel találkozik, és elvileg ő tegnap nem ázott el...- mondta Liam nevetéstől el- el csukló hangon.
-Bradford Bad Boy?- fordult most Zaynhez a lány, aki csak beleegyezően bólintott.
-Hééé!- kiáltott fel James, mikor meglátta húga kezében a pirítóst, amit az imént kapott Liamtől.-Én nem kapok?
-Nem is te lennél- motyogta Sky, és gyorsan odanyújtotta bátyjának a kenyeret, hogy harapjon belőle. Az már más kérdés, hogy James kb. a felét harapta le, amit a lány úgy látszik, nem igazán bánt, mert nyugodtan ette tovább a kenyeret.
-Már megint túl hangosak vagytok- hallatszott Harry nyöszörgése az emeletről.
-Skyler add vissza a kecsöpöt!!- üvöltött az egyik Logen, mire odakaptam a fejemet. Éppen a kechup-os flakonon ment a huza-vona a testvérek között, amibe Zayn is beszállt, mert ő is enni akart. Liamnel megrökönyödve néztük, de én váll vonogatva elővettem egy másik tubust a szószból, és azt nyomtam az épp elkészülő melegszendvicsemre.
-Mi olyan felfoghatatlan abban, hogy kuss?- jött le Niall is, mire a két Logen aranyos kiskutyaszemeket meresztettek.
-Szia haver- karolta át a szöszi vállát Zayn.
-Mit akarsz?- látott át pillanatok alatt Zaynen.
- Vigyél el Perriehez! Légysziiii- nyüszített a srác.
-Figyu, mi el tudunk vinni, mindjárt jön Patrick..- ajánlotta fel James a fuvart.
-Kösz. Húgi, neked jó?- fordult Skyler felé. Várjunk csak, mikor lettek ők ilyen jóban? A kérdésre Sky csak megrántotta a vállát, és evett tovább, most már Niall társaságában.
-Hanyadik pirítósodat eszed?- kérdezte hirtelen Niall.
-He?- kérdezett vissza Sky kúlturáltan.
- Azt kérdeztem, hányadikat eszed- ismételte meg a kérdést szőke barátom, mi meg meredten bámultuk a párbeszédet.
-Öhm... Hatodikat?- válaszolt Sky, mire elkerekedett a szemem. Olyan sokat? Úgy látszik nem voltam egyedül megdöbbenésemmel, mert Niall is visszakérdezett.
-Hatodikaat?- kérdezte, mire egy bólintást kapott válaszul.- Ez a csaj simán leköröz.
Miközben Niall motyogását hallgattam, előkotortam a zsebemből a telefonom, mert üzim jött.
Itt a számunk...
Jamestől jöhetett, mivel csak az ő kezében láttam telefont rajtam kívül, és a következő pillanatban Liam, Niall, és Zayn mobilja is egyszerre kezdett el zizegni, majd abbamaradt. Sky csak rezzenéstelenül ette tovább a pirítóst.
-Honnan van meg a számunk?- kérdezte Liam, gyanakodva Jamesre pillantva.
-Nemtom, tegnap este talán...- morfondírozott a vádlott.
-Ijj...adsza-kapta ki a bátyja kezéből a telefont Skyler, és elkezdett rajta eszeveszett tempóban pötyögni, majd a füléhez emelte, és várt...várt...és várt. Mikor az érintett felvette, beleszólt.
-Szia, bocs...igen, túléltétek...tudom, de jövő hétvégén...de ajjmár...persze, átmenjek?...tesód?...persze teszi a szépet, mi?...akkor szia-fejezte be vigyorogva, mi meg mind a négyen értetlenül néztünk rá. James szerintem értette, mert nyugodtan ette húga megmaradt pirítósait.
-Ez mi volt?-tette fel a kérdést Liam

2015. március 29., vasárnap

666/ Reggelt!

Na, jó. Kezdjük ott, hogy miután a fejembe nyomtam a sapit, Tobias megérkezett az első körrel. És ez így ment nem egy-két körön keresztül. Mivel a szervező, akinél jelentkeznünk kellett volna a fellépésre, látta, hogy egy kicsit eláztunk, elengedett minket, azzal a mondattal, hogy majd bepótoljuk. Ezek után már nem emlékszem semmire, de magunkat (Jamest, és engem) ismerve, be fog ugrani az egész este a nap folyamán.
Reggel totál kómásan keltem, azt se tudtam, hol vagyok, és a szokásos fejfájás is meglátogatott ezen a szép napon. Miután hajlandó voltam kinyitni a szemem, és körülnézni, rájöttem, hogy nem a szállodában vagyunk, és hogy James mellettem ébredezik, mire felé fordultam.
-Mennyi van meg?- kérdeztem a halántékomat masszírozva.
- Elhalasztjuk a fellépést, és most Charley jön egy kör Vodkával.- nyögi fáradtan.- Egyébként hol vagyunk?
- Nemtom, de nem otthon, azaz nem a szállodában.- javítottam ki magam gyorsan, mert mindig az otthonomnak nevezem a szállodákat.
- Derítsük ki?- kezdett el feltápászkodni, mire én is éledezni kezdtem, majd mikor már állt, hirtelen a hátára ugrottam, hogy vigyen el felfedezőkörútra, amire számíthatott, mert azonnal elkapott, és elindult.
- Szerintem menjünk le a lépcsőn- mondtam, és örömmel konstatáltam, hogy már nem fáj a fejem.
- Jó reggelt- hallottunk a hátunk mögül egy hangot, mire megfordultunk , illetve csak James fordult meg, mivel én még mindig majmosdit játszottam.
-Szia Liam- köszönt James egy biccentéssel, mivel a kezével engem tartott.- Hol vagyunk?
- Hát a Direction villában- válaszolt tök normálisan, amit mi is elfogadhatónak ítéltünk. Ha jobban körülnéztem a folyosón, ahol álltunk, észrevettem hat ajtót, egyen Liam jöhetett ki az előbb, a másikat mi használtuk, és gondolom akkor a maradék négy meg a fiúké.
-Öhmm… jó, akkor máshogy kérdezem.- vakarta meg a fejét James, de mivel ehhez a művelethez el kellett engednie, szorosabbra fontam a lábaimat a dereka körül.-Mi mit keresünk itt?
- Jaa, hát Dominik nem tudta, hol van a szállodátok, a többiek meg sík részegek voltak, ezért ide hoztalak titeket. Remélem nem baj- kezdett el azonnal magyarázkodni.- Amúgy meg fejfájás csillapító a konyhában van kikészítve.
- Köszi, de nem kell- köszöntem meg. A következő pillanatban nyílni kezdett egy szobaajtó, és kitámolygott rajta a másnapos Louis. Mivel Youtuber lévén mindent felveszek, ami érdekes, ezt sem hagyhattam ki. A mobilom a sortom zsebében volt, ezért gyorsan előkaptam, és felvettem a holdkóros Louist. Ez tuti bekerül a legközelebbi videóba. Szerintem vagy annyira fájt a feje, és rosszul volt, vagy csak egyszerűen fáradt, de nem vett észre minket. Pedig elég feltűnőek voltunk, én James hátán, a két srác pedig csodálkozva nézi a másnapos fiút.
-Reggelt- köszöntem rá hirtelen.
- Jobbat- jött reflexből a válasz, aztán felénk kapta a fejét, és csodálkozva nézett ránk.
- Liam!- fedezte fel haverját, és láthatóan nagyon örült neki.
- Konyhában- vágta rá a srác kapásból, mintha minden reggelt így indítanának.
-Halkabban nem lehetne, Jött a nyöszörgés, mire a folyosó másik oldalára kaptuk a fejünket, mire Louis felnyögött. Fejfájás, ha-ha. Jó, ezt a gonosz énem mondta.
- Madárcsicsergős szép jó reggelt!- rikkantotta James, ami elég volt ahhoz, hogy a két jelenlévő másnaposnak szinte mindene összeránduljon a fejfájástól, a másik két szoba ajtaja pedig nyílni kezdjen.
- Miért kell üvölteni?- tette fel a helyénvaló kérdést Zayn.
- Tökéletesen idepasszoló kérdés Mr. Zayn- kiáltottam most én.- Nem tudok rá választ adni. Talán hangosan szebb az élet.
- Jó, Jó fejezzétek be- csitított minket az egyetlen antimásnapos ember az ittlévők közül, de eszünk ágában sem volt abbahagyni.
- Liam- kiáltottam, mintha csak most találkoztunk volna.- Hogy aludtál?
- Tényleg, és ti srácok, miért vagytok ilyen morcosak?- kérdezte James is a normál hangerőnél egy picit hangosabban, mire valamennyien a fjükben kis kalapácsokat érezhettek, amik minden egyes szónál az agyukat ütik, éa semmit se tettek ez ellen.
- Ha nem üvöltenél még mi is jól keltünk volna- kiabált vissza Louis, aztán mérgesen letrappolt a lépcsőn.
- Búúú!- játszottam el a szomorút még mindig kiabálva. –Ne hagyj itt szívszerelmem!- kiáltottam még egy utolsót, és gyorsan leugorva tesóm hátáról, a srác után szaladtam. A többiek meg szerintem elindultak aludni még egy kicsit.
- Naa, neharíí- játszottam a nyávogós kispicsát, mire furán nézett rám.- Ez normálul annyit tesz, hogy Bocs.
-Semmi, de máskor légyszi ne keltsetek minket így- kért, miközben bevette a fejfájáscsillapítót. – Kell?
- Nem kössz, nem fáj.- utasítottam el a felémnyújtott bogyót.
- Az hogy lehet? Jimmin kívül te és James áztatok el a legjobban.
- Tudom, de nekünk kelés után háűrom percig szokott fájni.- mondtam, majd végigpillantottam magamon.- Azta… bahh. Kaphatnék egymásik pólót? Ezt asszem valamivel leöntötték.
- Persze, gyere.- mondta, és elindukt felfelé az emeletre, ahol már senki se volt a folyosón.
- Vajon James hol van?- kérdeztem.
- Szerintem Liamtől kap egy pólót, és éppen azt veszi át- válaszolt, miközben benyitott a szobájába. – Green Day-es jó lesz?
- Persze, imádom- válazsoltam, malyd megpillantottam a szekrényében, amiből épp szedte elő az említett ruhadarabot, egy rohadt jól kinéző Full cap-et, amiről eszembe jutott a tegnap kapott, ami valószinüleg a Bungee-ban maradt. – Hú, hölcsön kaphatom?
- Mit? Ja, azt, persze. akár el is viheted. Én nem hordok olyat.- nézett rá a sapira, amit rögtön a fejembe nyomtam.- Tessék, itt van a póló- Nomott a kezemve egy nagyon sötétkék darabot, melyen az együttes, és a logó virított.
-Köszi.
- Itt is átveheted, elfordulok, de ott a fürdő…- kezdte el mondani, de én egyszerűen lekaptam a pólóm, és felhúztam az újonnan kapottat, mire elkerekedtek a szemei.
- Most mi van? A fél világ látott már bikiniben, köztük, meg ha jól tudom te is. Ez miben lenne más?- kérdeztem, és a fejembe nyomtam a szervált sapit, amiről meg kell, hogy mondjam, jól állt a kicsit hosszú pólóval együtt.

2015. március 26., csütörtök

Azannya...

Emberek...hallottátok, hogy Zayn kilépett???! Dekááár... Szegény Harry, egyik koncerten sírva ment ki... Én úgy sajnálom őket. Öt felejthetetlen év. #weloweyouZayn XDD

2015. március 25., szerda

555/ A Full Cap


-Most komolyan, ezen akadsz ki?  Nem csináltam semmit- néztem r vigyorogva.
-Megőrült az oldalatok. Minden harmadik mi vagyunk a találgatásban. Az én telóm is llandóan zizeg. - dühöngött még mindíg.
-Jó, bocs, korrigálok...- morogtam unottan, és visszakapcsoltam a telóm, hogy ne zaklasson.- Azta... Uhh... Sokan oszották meg, nem törölhetem- mondtam ezt már James-nek.
-Írj ki újat.- vágta rá a logikus választ.
@SkylerL Jólvan... Bocsi, de nem úgy gondoltam... Most örihari van XD. Jó, szóval bocs, és @Ashley te meg nyugi, köcsögöt nem vinnék. Ember!! Bírlak XDD ( tudod, hogy rád gondolok ;) #Emberboccs444
Mire ezt leírtam , a többiek is beszálltak, így Louis telefonjának csipogására felkapták a fejüket, én meg fél szemöldökömet felvonva vigyorogtam rá, mire szemöldök ráncolva nézte meg a twittert, aztán, gondolom miután elolvasta, elkerekedett a szeme.
-Mizu?- kérdezte Liam kettőnk közt járatva a tekintetét, mire Louis megmutatta szerintem mindkét postot. Az elsőnél elkomorult, míg a másodikra felvidult.
-Éééés trend lett- jelentette ki vigyorogva a tesóm.
-Mi?- kapta ki Liam kezéből a telót Zayn. Mikor elolvasta rámnézett, majd Louisra, majd vissza rám.- Szép ez az Ashley?
Ennyi, kész, kiszakadt belőlünk a röhögés. Mind a heten nevettünk a kocsiban, ami nem mellesleg még mindíg parkolt.
-Na jó, indíts, mielőtt tényleg brutálisat késünk. Most még csak totális késésben vagyunk.- jelentettem ki nevetve, mire Harry elindult. Amint odaértünk kipattantunk a kocsiból, és azonnal a bejárathoz siettünk.
- Mehet, mehet- engedett át minket Jamessel, de a srácokra rászállt.- Mit kerestek? Ez nem a játszótér…
-Hagyd őket David! Velünk vannak.- szóltunk rá a biztonsági őrre szinkronban, mi Logenek. Miután sikeresen beengedtek mindenkit a társaságból, odaszóltam a fiúknak, hogy kövessenek, és elindultunk, hogy bemutassuk őket azoknak, akikkel egyálntalán bulizni fognak. A fiúk eléggé meglepődtek a zenén, talán elfelejtettük említeni, hogy itt nincs olyan DJ, aki szét, meg összevagdalja a számokat. Olyan helyre mi nem megyünk. Mikor beléptünk, éppen a Green Day-től a Kill the DJ ment, ami nagyon is tükrözte a hely eredetiségét. A fülekben dübörög a zene a ritmusra ugráló/táncoló tömeg morajlik, ez a jó az egészben. Nem kell belerondítani a zenékbe.
-Héééé- kiáltottak az  egyik asztaltól, mire odafordultunk. Ashlyn éppen Tobias lábán mászott át, hogy elénk siethessen, amit a többiek cask röhögve néztek.
- Szia, Ash, benutatom neked Liamet, Harryt, Zaynt, Niallt, és Louist- mutattam végig sorban a srácokon.
- Uhh… Sziasztok, bocs, ha nem tudom mrgjegyezni elsőre a neveteket, nem egy pohárka csúszott már le- mondta nevetve, de még nem tűnt részegnek. Mire ezt elmodta, pont oda is értünk a többiekhez, ezért most James hadarta el a neveket.
- Liam, Niall, Zayn, Louis, Harry ők itt a srácok. Srácok, ők itt Liam, Louis, Zayn, Harry, Niall, az istenért már, ne mozogjatok, a veletek szemben állók fele részeg- panaszkodott, mivel Louisék azzal szórakoztak, hogy folyton összekeveredtek.
-Helló, Dylan-intett az egyik, a két ugyanúgy kinéző srác közül. Mivel évek óta a legjibb haverjaink, nem okoz gondot a felismerésnk, de a srácoknak sok sikert.
- Öcsiiii- kiálltottam fel, és a fejére, hátára ugrottam.
-Héé, én nem is kapok ölelést, állt fel a “másik”.- jahh…amúgy Derek.
- Szia- köszöntek Zaynék furan. Ja, igen, ekkor már Derek nyakába ugrottam. Amúgy, egész jól feltalálták magukat, elhelyezkedtek a társaság különböző pontjain. Csak egy kis bemutatás. A félkör (szerintem ez háromnegyedkör, de múltkor lehurrogtak, ezért félkör) alakú asztal jobb szélén ültünk mi négyen, ilyen sorrendben, hogy Dylan ölében én, mellettünk James, egyel odébb Derek. Aztán jöjjenek a még nem ismert tagok. Összesen, az 1D-vel együtt, tizenheten voltunk. Derek mellett a barátnője Sandy, mellette Jimmi, aki imádja festetni a haját, és most per pillanat holt részeg, jobbján Dominik, aki vele ellentétben soha, de tényleg soha nem iszik, utána kim, és Ashley, akik mind a ketten nagyon szemeztek harryvel, csak a másikat egyik se vette észre, utána az egydééé, utánuk Charley, aki épp élénk beszélgetésbe folyt Liammel, mellette a csapat második, és egyben utolsó szerelmespárja, Tobias és Morgan.
-Ti jártok?- nézett ránk hirtelen Louis, mert én ugye még mindig Dylan ölében terpeszkedtem. erre a kilyelentésre tizenkettőnkből tört ki a röhögés, mivel a nagyon szoros barátságunknak köszönhetően rengetegszer néztek már minket szerelmespárnak.
-Nem…nehem járuhunk- mondtam a röhögéstől el-el csukló hangon. Vajon miért kérdezi ezt mindenki? Mert folyton az ölében ülök? vagy mert teljesen ugyanolyan hülyék vagyunk mind a négyen(!!)? Igen, James és Derek is a legjobb barátaim. Mi vagyunk így négyen a megingathatatlanok.
- Na, húgi, van itt neked valami…- kotorászott a tatyijában Dylan.
- Csak nem egy Full Cap?- kérdezte james visszatartott nevetéssel.

- Méghozzá Superman-es!!- kapta elő, amit rögtön a fejembe is nyomtam.

We love readers

Nem tudom, ki olvas, ki nem, mindenesetre örülök, ha valaki néha benéz. Magamnak, és nektek írok. Nem függök tőletek, és a visszajelzésektől, de örülnék nekik. #welovereaders