Na, jó. Kezdjük ott, hogy miután a fejembe nyomtam a sapit,
Tobias megérkezett az első körrel. És ez így ment nem egy-két körön keresztül.
Mivel a szervező, akinél jelentkeznünk kellett volna a fellépésre, látta, hogy egy
kicsit eláztunk, elengedett minket, azzal a mondattal, hogy majd bepótoljuk.
Ezek után már nem emlékszem semmire, de magunkat (Jamest, és engem) ismerve, be
fog ugrani az egész este a nap folyamán.
Reggel totál kómásan keltem, azt se tudtam, hol vagyok, és a
szokásos fejfájás is meglátogatott ezen a szép napon. Miután hajlandó voltam
kinyitni a szemem, és körülnézni, rájöttem, hogy nem a szállodában vagyunk, és
hogy James mellettem ébredezik, mire felé fordultam.
-Mennyi van meg?- kérdeztem a halántékomat masszírozva.
- Elhalasztjuk a fellépést, és most Charley jön egy kör
Vodkával.- nyögi fáradtan.- Egyébként hol vagyunk?
- Nemtom, de nem otthon, azaz nem a szállodában.- javítottam
ki magam gyorsan, mert mindig az otthonomnak nevezem a szállodákat.
- Derítsük ki?- kezdett el feltápászkodni, mire én is
éledezni kezdtem, majd mikor már állt, hirtelen a hátára ugrottam, hogy vigyen
el felfedezőkörútra, amire számíthatott, mert azonnal elkapott, és elindult.
- Szerintem menjünk le a lépcsőn- mondtam, és örömmel konstatáltam,
hogy már nem fáj a fejem.
- Jó reggelt- hallottunk a hátunk mögül egy hangot, mire
megfordultunk , illetve csak James fordult meg, mivel én még mindig majmosdit
játszottam.
-Szia Liam- köszönt James egy biccentéssel, mivel a kezével
engem tartott.- Hol vagyunk?
- Hát a Direction villában- válaszolt tök normálisan, amit
mi is elfogadhatónak ítéltünk. Ha jobban körülnéztem a folyosón, ahol álltunk,
észrevettem hat ajtót, egyen Liam jöhetett ki az előbb, a másikat mi
használtuk, és gondolom akkor a maradék négy meg a fiúké.
-Öhmm… jó, akkor máshogy kérdezem.- vakarta meg a fejét
James, de mivel ehhez a művelethez el kellett engednie, szorosabbra fontam a
lábaimat a dereka körül.-Mi mit keresünk itt?
- Jaa, hát Dominik nem tudta, hol van a szállodátok, a
többiek meg sík részegek voltak, ezért ide hoztalak titeket. Remélem nem baj-
kezdett el azonnal magyarázkodni.- Amúgy meg fejfájás csillapító a konyhában
van kikészítve.
- Köszi, de nem kell- köszöntem meg. A következő pillanatban
nyílni kezdett egy szobaajtó, és kitámolygott rajta a másnapos Louis. Mivel
Youtuber lévén mindent felveszek, ami érdekes, ezt sem hagyhattam ki. A mobilom
a sortom zsebében volt, ezért gyorsan előkaptam, és felvettem a holdkóros
Louist. Ez tuti bekerül a legközelebbi videóba. Szerintem vagy annyira fájt a
feje, és rosszul volt, vagy csak egyszerűen fáradt, de nem vett észre minket.
Pedig elég feltűnőek voltunk, én James hátán, a két srác pedig csodálkozva nézi
a másnapos fiút.
-Reggelt- köszöntem rá hirtelen.
- Jobbat- jött reflexből a válasz, aztán felénk kapta a
fejét, és csodálkozva nézett ránk.
- Liam!- fedezte fel haverját, és láthatóan nagyon örült
neki.
- Konyhában- vágta rá a srác kapásból, mintha minden reggelt
így indítanának.
-Halkabban nem lehetne, Jött a nyöszörgés, mire a folyosó
másik oldalára kaptuk a fejünket, mire Louis felnyögött. Fejfájás, ha-ha. Jó,
ezt a gonosz énem mondta.
- Madárcsicsergős szép jó reggelt!- rikkantotta James, ami
elég volt ahhoz, hogy a két jelenlévő másnaposnak szinte mindene összeránduljon
a fejfájástól, a másik két szoba ajtaja pedig nyílni kezdjen.
- Miért kell üvölteni?- tette fel a helyénvaló kérdést Zayn.
- Tökéletesen idepasszoló kérdés Mr. Zayn- kiáltottam most
én.- Nem tudok rá választ adni. Talán hangosan szebb az élet.
- Jó, Jó fejezzétek be- csitított minket az egyetlen
antimásnapos ember az ittlévők közül, de eszünk ágában sem volt abbahagyni.
- Liam- kiáltottam, mintha csak most találkoztunk volna.-
Hogy aludtál?
- Tényleg, és ti srácok, miért vagytok ilyen morcosak?- kérdezte
James is a normál hangerőnél egy picit hangosabban, mire valamennyien a fjükben
kis kalapácsokat érezhettek, amik minden egyes szónál az agyukat ütik, éa
semmit se tettek ez ellen.
- Ha nem üvöltenél még mi is jól keltünk volna- kiabált
vissza Louis, aztán mérgesen letrappolt a lépcsőn.
- Búúú!- játszottam el a szomorút még mindig kiabálva. –Ne
hagyj itt szívszerelmem!- kiáltottam még egy utolsót, és gyorsan leugorva tesóm
hátáról, a srác után szaladtam. A többiek meg szerintem elindultak aludni még
egy kicsit.
- Naa, neharíí- játszottam a nyávogós kispicsát, mire furán
nézett rám.- Ez normálul annyit tesz, hogy Bocs.
-Semmi, de máskor légyszi ne keltsetek minket így- kért,
miközben bevette a fejfájáscsillapítót. – Kell?
- Nem kössz, nem fáj.- utasítottam el a felémnyújtott
bogyót.
- Az hogy lehet? Jimmin kívül te és James áztatok el a
legjobban.
- Tudom, de nekünk kelés után háűrom percig szokott fájni.-
mondtam, majd végigpillantottam magamon.- Azta… bahh. Kaphatnék egymásik pólót?
Ezt asszem valamivel leöntötték.
- Persze, gyere.- mondta, és elindukt felfelé az emeletre,
ahol már senki se volt a folyosón.
- Vajon James hol van?- kérdeztem.
- Szerintem Liamtől kap egy pólót, és éppen azt veszi át-
válaszolt, miközben benyitott a szobájába. – Green Day-es jó lesz?
- Persze, imádom- válazsoltam, malyd megpillantottam a
szekrényében, amiből épp szedte elő az említett ruhadarabot, egy rohadt jól
kinéző Full cap-et, amiről eszembe jutott a tegnap kapott, ami valószinüleg a
Bungee-ban maradt. – Hú, hölcsön kaphatom?
- Mit? Ja, azt, persze. akár el is viheted. Én nem hordok
olyat.- nézett rá a sapira, amit rögtön a fejembe nyomtam.- Tessék, itt van a
póló- Nomott a kezemve egy nagyon sötétkék darabot, melyen az együttes, és a
logó virított.
-Köszi.
- Itt is átveheted, elfordulok, de ott a fürdő…- kezdte el
mondani, de én egyszerűen lekaptam a pólóm, és felhúztam az újonnan kapottat,
mire elkerekedtek a szemei.
- Most mi van? A fél világ látott már bikiniben, köztük, meg
ha jól tudom te is. Ez miben lenne más?- kérdeztem, és a fejembe nyomtam a
szervált sapit, amiről meg kell, hogy mondjam, jól állt a kicsit hosszú pólóval
együtt.