2015. március 19., csütörtök

444/A Poszt

-Mondjátok, merre menjek, mert eltévedek- kezdett el rinyálni Harry, aki a vezetőülésen ült.
-Jobbra, balra, előre, és aztán a másodikon ismét balra- kezdtem el vigyorogva hadarni.
- És ezt most lécci újra- vakarta meg mosolyogva a fejét.
- Jobb, bal, előre, második bal- mondta vissza Louis, akiről eddig azt hittem, ismét bealudt.
- Ehh…- nyögött fel a sofőr, a többiek meg ,fogalmam sincs miért, vigyorogtak, mint a tejbetök.
- Várjunkegy percet… Ti nekem nagyon ismerősek vagytok. A stílusotok… a beszédmodorotok… nem találkoztunk mi még?- nézett ránk hirtelen Louis. Hát akkor ezen törte a fejét idáig. Ezért volt olyan csendes.
- Nem, nem rémlik- válaszolt az ikrem.- Neked Sky?
- Uhh… nem, nem találkoztunk még, ha nem néztetek még FOB koncertet, akkor nem hinném, hogy taliztunk.- válaszoltam elgondolkodva.
- Mert? ti is zenéltek?- kérdezte Niall hátrafordulva az anyósülésről.
- Mi?? Neem, mi csak a szímpadon szoktunk ökörködni. – válaszoltam nevetve.
- Megvan!!- kiálltott fel Louis izgatottan, miore valamennyien összerezzentünk.- Ti vagytok A Logen twins
- Igen Louis, ők a Logen ikrek, mi ezen olyan érdekes?- kérdezte Zayn, de nekünk Jamessel már leesett, hogy mire gondol.
- Nem, nem! Félre értitek! Ők A Logen twins- Próbálta meg elmagyarázni, mire is gondol, de mi a világért se segítettünk volna. Vicces volt.
- Még mindig tudjuk…- morogta ezúttal Harry, és megállt a hotel előtt. Ez a Logen twins- ezés még a liftben is folytatódott volna, ha meg nem unom. James perze még élvezte volna a műsort, de nekem már elegem lett.
- Igen Louis, mi vagyunk a Logen twins- adtam neki igazat. A többiek még mindig nem értették, ezért elmagyaráztam- You Tube- on van egy elég nagy nézettségű csatornánk.
- Ti is láttátok már őket, egy csomószor néztem a videóikat, mikor ott voltatok. – na, erre felszaladt a szemöldököm. Akkor Ő most szinte minden fura szokásunkat ismeri? Mert elég sokat osztottunk meg a nézőkkel… James-nek is ez járhatott a fejében, mert megkérdezte, miközben kikászálódtunk a liftből.
- Akkor te most tudod, hogy, hogy alszunk…-„gondolkodott” hangosan.
- Fogjuk rá- mondta morcosan. Mi van ezzel a gyerekkel? Megléphetünk bulizni, nem kell a vacsin poshadnunk, és még mindig olyan morcos. Itt biztos valami nagyobb a baj. Mindegy, nem izgat.
- Jó, várjatok itt öt percet, míg átvedlünk valami normálisba.- adtam ki a fiúknak, amint beléptünk a szállodanappaliba. Említettem, nem, hogy egy egész emeletünk van?
- Fogadjunk, melyikőjükre kell várni majd többet.- hallottam még Zayn hangját, úton a szobánk felé. Jamessel összevigyorogva megeggyeztünk, hogy egyszerre leszünk kész, hogy mindenki veszítsen.
A szobámba érve megálltam a bőröndöm előtt, és kihalásztam az aljáról (persze, hol máshol lenne) a piros kockás tornacipőmet, előráncigáltam a ZUMMMM feliratos pólómat, meg egy rövid farmer sortot. Ja, igen, azt elfelejtettem említeni, hogy rohadt meleg van. Mióta földrészekről ugrálunk ide-oda, nem figyelem az évszakokat. Az időről meg ne is beszéljünk… a sok időzóna miatt sosem tudom, mennyi az idő. Jamessel a folyosón találkoztam össze, de mivel én még mindig a hajammal szarakodtam, ami nem akart két „mindjártszétesikolyanlazadejólnézki” copfba állni, ezért megvárt. Mikor egyszerre beléptünk a nappaliba, minden szem felénk fordult, és négy csalódott sóhaj hagyta el a szájukat. Én csodálkozva fordultam Louis felé, aki kezét kinyújtva szedte össze a nyereményét.
-Én mondtam, hogy egyszerre fognak belépni- jelentette ki közömbösen.
- Banyek… valami újat kell kitalálni, ez ismer minket.- „rémült” meg James, mire a többiek felröhogtek, kivéve Louist, meg engem.
- Na, mire várunk még??? Megyünk már?- szólalt fel az említett személy.  
-Ja, nekünk időre kell odaérnünk- értettem vele egyet.
-Mer? – kérdezte értelmesen Harry.
- Mer fellépésünk van. – jelentette ki az ikrem, mire én elkezdtem kifelé terelgetni a „látogatóinkat”.
- Nemár… Youtuberek vagytok, nem mellesleg a fél világ előtt szoktatok ökörködni a színpadon, és még énekeltek is??- akadt ki egy kicsit Niall.
- Ha ezt te éneklésnek nevezed…- morogta Louis az orra alatt, mire felkaptam a fejem.
- Beszóltál?- vontam fel a szemöldököm.
- Één neeem- húzta el a magánhangzókat gúnyosan.- Csak megjegyeztem, hogy azt, amit ti csináltok a színpadon, azt nem lehet éneklésnek nevezni.
- Na, mi van Boo Bear?!- szólítottam az utált becenevén, mire elakadt a levegővétele.- Csak nem savanyú a szőlő?
- Na mi van Szili, csak nem édes a tej- folytatta, és tudta, hogy ezen a néven csak és kizárólag egy ember szólíthat, és az a másik Logen, aki azonnal a segítségemre sietett.
- Ne csináld Tomlinson!- kezdte fenyegetni, miközben mind a hárman megfeledkeztünk a másik négy fiúról, akik most elhűlve nézték a vitát. Gyanakszom, a felét se értették. – Akadj le a témáról!
- Srácok, srácok ! Nyugi. Honnan tudtok ennyit egymásról?- próbált meg minket lenyugtatni Liam, de válaszuk csak három dühös szempárral találta szembe magát.
- Liam… haver. Ennyire nem lehetsz hülye.- kezdte Louis.- Mind ha hárman aktív netes életet élünk. A fél világ rólunk beszél.
- Ja, nem mellesleg egy magyar oldalon, amit szinte az egész világ olvas, ti vagytok a legnépszerűbbek, aztán az új filmek, aztán mi. – vágta rá James.
-Jo. Jo emberek, nem kell egymásnak ugrani… szerintem ti ketten itt várjatok meg, mi gyorsan beszaladunk, és átöltözünk. – mondta Zayn, aki a kocsiút alatt nem igazán szólalt meg.
miután bementek, előkaptam a telómat, és vadul twitterezni kezdtem:
@SkylerL Úton a Bungee-ba, várjátok??
u.i.: hozunk magunkkal vendégeket is… Négy jófej és egy gyökér, de elvileg néz minket, találgatások jöhetnek. ;)
Miután posztoltam a szöveget, túlpörgött a közösségim, a twitter, és a Face egyaránt. Mivel a profiljaink, és az oldalaink össze vannak kötve, ezért James mobilja is folyamatosan zizgett, ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy kikapcsoljuk az egészet.

-Húúú, de genya vagy!!- rontott be a kocsiba Louis partiszerkóban ( piros csőnaci, egyszerű fehér póló, és fekete zakó), a telefonjával a kezében. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

We love readers

Nem tudom, ki olvas, ki nem, mindenesetre örülök, ha valaki néha benéz. Magamnak, és nektek írok. Nem függök tőletek, és a visszajelzésektől, de örülnék nekik. #welovereaders